Feketeházy János

1842 - 1927  (85 years)

• Name	Feketeházy János
  Birth	16 May 1842	Vágsellye
  Gender	Male
  Death	31 Oct 1927	Vágsellye
  Burial	Vágsellye
  Notes	https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketeh%C3%A1zy_J%C3%A1nos Feketeházy János 1842-ben Vágsellyén született. Atyja a község tanítója volt, ki nehezen tudta 9 gyermekét fölnevelni. János Nagyszombat és Nyitra városok gimnáziumában tanult. Érettségit Nyitrán tett. Utána a bécsi műegyetem matematikai karán tanult két évig, innen Zürichbe ment és mérnöki oklevelet szerzett. Bécsben az Osztrák—Magyar Államvasutak igazgatóságánál kapott először munkát. Részt vett a Wien Stadlaui Duna-híd és a Boszporusz csatorna-híd tervezésében. Bár Bécsben érdekes munkakörre és szép előrehaladásra volt kilátása, mégis hazajött. Állást vállalt a Vasútépítészeti Igazgatóságnál mint mérnökgyakornok. Hidak szabványterveit készítette, valamint fa-, kő- és vashidakat tervezett. 1873-ban a Vasútépítészeti Igazgatóság átkerült a MÁV-hoz, és így Feketeházy János itt dolgozott 1892-ig, amikor főmérnökként nyugalomba vonult. A fellendült út- és vasútépítésekkel kapcsolatban rendkívül sok hidat kellett tervezni és építeni. E munkák oroszlánrészét Feketeházy végezte. Irányította a déli összekötő vasúti híd és a szolnoki vasúti Tisza-híd munkáit. Az 1878. évi világkiállítással kapcsolatban az új rendszerű Dunahíd tervével díjat nyert. Ő tervezte az első forgóhidat Fiuméban. Fordítókorong-szerkezete pedig a külföld elismerését váltotta ki. Tervezett közúti hidakat is, így a komáromi Duna-hidat (1892). Pályadíjnyertes tervei alapján épült a nagyváradi Sebes-Körös-híd (1890), valamint a győri közúti Rába-híd (1893—94). A MÁV részére tervezett összerakható és szétszedhető hadi hidakat, melyek teljesen újszerűen, állvány nélkül voltak felépíthetők. Hidakon kívül Feketeházyegyéb tartószerkezetekkel is foglalkozott, ígytervezte a Keleti pályaudvar (1883), az Operaház (1875—85) és a Vámház (ma Közgazdaságtudományi Egyetem) (1870—74) tetőszerkezetét (Mihailich, 1960). Legnagyobb sikerű alkotása azonban a szegedi közúti Tisza-híd, valamint a nemzetközi tervpályázaton második díjat nyert pályaterve alapján épült Ferenc József-híd volt. A szegedi közúti híd terve hosszú éveken át Eiffel terveként szerepelt. Lósy-Schmidt (1933) azonban kimutatta, hogy a tervező nem Eiffel, hanem Feketeházyvolt. Feketeházyhazai cégeknek és végül a MÁV-nak is felajánlotta tervét, amelyet azonban egyik sem fogadott el. Csak e kudarc után fordult az Eiffel-céghez, mely ismerte Feketeházy képességeit. Az Eiffel-cég saját tervén kívül benyújtotta Feketeházytervét is. Az volt a megállapodás, hogy Feketeházytervét is az Eiffel-cég terveként szerepeltetik a bírálóbizottság döntéséig, mindkét fél érdekében. Az 1. ábra az Eiffel-cég által a szegedi közúti hídpályázatra benyújtott ajánlat hídterveinek oldalnézeteit mutatja. A Tisza medrét sarló alakú rácsos tartóval áthidaló felső tervezet az Eiffel-cégnek el nem fogadott párizsi tervét, a felső pályás, íves szerkezetű tervezet pedig Feketeházy Jánospályanyertes tervét szemlélteti. A híd azután Feketeházyterve szerint 1883—1885-ben Schikedanz Albert építész közreműködésével épült meg. A bírálóbizottság — melynek Kherndl és Seefehlner is tagja volt — egyhangú véleménye szerint Feketeházyterve "oly rendkívülien szép és megnyerő, hogy bármely világvárosnak díszére válhatna". A Mérnök-Egylet 1935-ben az újszegedi hídfőn emléktáblával örökítette meg Feketeházyemlékét. Második főműve a Ferenc József-híd, melynek rendkívül szép vonalazása és művészi kapuzata nagy elismerést váltott ki világszerte. Mehrtens drezdai professzor Eisenbrückenbau című munkájában (I. köt., 1908, 689.) megállapítja, hogy "die Franz-Jozef Brücke ist in ihrer äusseren Erscheinung nach eine der schönsten Auslegerbrücken der Welt". Feketeházy kiváló úttörőmunkát végzett, megfelelő elismerésben még sem részesült, sőt sok esetben bántó mellőzést kellett tűrnie. Húszesztendei igen széles körű eredményes munkássága után — kifáradva a sok megfeszített munkában — 50 éves korában mint MÁV főmérnök volt kénytelen nyugdíjba menni. Öregkorában visszaköltözött szülőfalujába. Egy baleset következtében lábát le kellett vágni, majd orbáncot kapott, és 85 éves korában, 1927. október 31-én elhunyt. Stavebný inžinier, projektant mostov a železných konštrukcií. Pochádzal zo šiestich detí. Jeho otec Dominik Feketeházy sa narodil v Česku a v matrike chrudimskej diecézy bol zapísaný pod priezviskom Černohaus. Jeho matka Anna Feketeová pochádzala zo šľachtickej rodiny. Dominik Feketeházy bol učiteľom v Šali a súčasne aj organistom v miestnom kostole. Rodina žila v budove školy. U mladého Jána sa veľmi skoro prejavil vzťah k železnici. Základnú školu absolvoval v Šali, gymnaziálne štúdiá v Trnave, odkiaľ v poslednom ročníku prestúpil na piaristické gymnázium v Nitre, kde v roku 1861 zmaturoval. Matematiku študoval na Technickej univerzite vo Viedni a po absolvovaní polytechnických štúdií v Zürichu v r. 1866 získal diplom stavebného inžiniera. Mal mimoriadne nadanie pre stavby mostov, bol veľkým odborníkom aj pre stavby železných konštrukcií. Zamestnal sa u Rakúsko-uhorských štátnych železníc. Už ako praktikant sa zúčastnil na projektovaní Bosporského prieplavu a mostu cez Dunaj Viedeň - Stadlau. Po rakúsko-maďarskom vyrovnaní pracoval ako hlavný inžinier - projektant na riaditeľstve Maďarských štátnych železníc (MÁV). Na vlastnú žiadosť ho uvolnili z funkcie a v roku 1892, vo veku 50 rokov, odišiel na dôchodok. Vrátil sa do rodnej Šale, kde žil do konca svojho života. Železničné staviteľstvo takmer všetky kamenné aj železné mosty do roku 1912 stavalo podľa projektov Feketeházyho. Jeho projekty železných konštrukcií mali medzinárodný ohlas. Medzi jeho najznámejšie práce patrí most Františka Jozefa (dnešný most Slobody) v Budapešti slávnostne odovzdaný 4. októbra 1896, strešná konštrukcia veľkej haly Východnej železničnej stanice (Keleti) v Budapešti z roku 1874, budova Opery (Operaház) v Budapešti z roku 1884, strešná konštrukcia budovy bývalej Colnej správy v Budape šti (Fővámház, dnes budova ekonomickej univerzity) z r. 1870 - 1874. Bol projektantom stavby južného železničného mostu spájajúceho Pešť a Budín cez Dunaj v rokoch 1873-1876 a komárňanského mostu cez Dunaj. Podľa výskumov E. Lósyho-Schmidta je známe, že pôvodným projektantom mostu cez Tisu v Segede, postaveného svetoznámou francúzskou Eiffelovou spoločnosťou, bol tiež Ján Feketeházy. Bol vynálezcom rampy na otáčanie lokomotív. Bol spoluautorom odborných časopisov Magyar Mérnök a Építészegylet. Bol členom Spolku Casino v Šali. Podľa údajov sčítania ľudu v roku 1919 jeho rodina bývala v Šali na Ul. Deáka v dome č. 337. Pri opravovaní svojho rodinného domu v roku 1923 utrpel úraz, v dôsledku ktorého mu museli amputovať nohu. Zomrel vo veku 85 rokov, pochovaný je v rodinnej krypte na miestnom cintoríne. Rodinnú kryptu Feketeházyovcov postavil Dominik Feketeházy a jeho svokor, Jozef Fekete.
  Person ID	I2057	Palinkas
  Last Modified	16 Sep 2023

  
  

  Father	Feketeházy Domonkos,   b. 8 Jul 1810, Jamné nad Orlicí d. 4 Oct 1893, Vágsellye (Age 83 years)
  Mother	Fekete Anna,   b. 5 Jun 1819, Vágsellye d. 1901, Vágsellye (Age 81 years)
  Marriage	11 Feb 1840	Vágsellye
  Family ID	F653	Group Sheet  |  Family Chart

  
  

  Family	Szecsey Júlia   d. 1952, Vágsellye
  Children	1. Feketeházy János,   b. 1891, Vágsellye d. 1953, Budapest (Age 62 years)   2. Feketeházy Gyula
  Family ID	F656	Group Sheet  |  Family Chart
  Last Modified	16 Sep 2023

  
  

• Event Map		Birth - 16 May 1842 - Vágsellye Death - 31 Oct 1927 - Vágsellye Burial - - Vágsellye  = Link to Google Earth
  Pin Legend	: Address       : Location       : City/Town       : County/Shire       : State/Province       : Country       : Not Set